Magyar szerkezettár
🪄

ős fn
1. az az (ismert nevű) előd, akitől valaki v. vmely család származik. | igen régen élt felmenő ági rokon.
2. vmely nép régen élt nemzedékei együtt. őseink harcai.
3. argó szülő. moziba mentek az őseim.
4. tud az élőlényeknek olyan fajtája, amelyből vmely ma élő rendszertani csoport tagjai származnak.
5. valaminek eredeti, kezdetleges változata. a repülőgép őse.
6. (jelzőként) rég irod ősi.
[ fgr ]
____________________
életének
életbirtokos személyjel-nak/-nek


birtokos személyjel cxn a birtokos személyét és számát jelző jel;

____________________
valaki
I. htl névm
1. meg nem határozott v. ismeretlen személy. valaki járt itt; valaki más. | ▸ van valakije
2. <ált. alanyként:> az ember. azt hihetné valaki, hogy ...
3. ritk bárki. ha valakinek is szólsz, baj lesz.
II. von névm elav aki (csak).
III. fn
1. kissé biz ember, személy. a barátja pénzes valaki!
2. jelentős személy. a gyárban ő már valaki!
____________________
élet fn
1. a létezésnek az a formája, amelyet az anyagcsere, a növekedés és a szaporodás jellemez. növényi élet.
2. embernek, állatnak a születéssel kezdődő és a halállal véget érő ilyen létezési módja, ill. ennek folyamata, tartama. megmentik az életét.
3. életmód. | az egyén pályafutása, sorsa. életem története.
4. a természet és a társadalom mint az ember környezete. megállja a helyét az életben.
5. vmely közösségben v. munkaterületen folyó tevékenység, együttműködés. politikai élet; a város élete.
6. lét, ill. a létezés tartama. életre hív. | a valóság. életben szebb, mint a képen. | hiv <kif-ekben:> hatály, érvényesség. életbe lép.
7. életerő, elevenség, derű. csupa élet!olyan, mint az élet
8.életem
9. megélhetés. egyre drágább az élet.
10. nép gabona.
____________________
fajta/az
fajta/[Hyph:Slash]az


/[Hyph:Slash]

az (mássalhangzóval kezdődő szó előtt) ( a )
I. fn-i mut névm
II. határozott névelő
[ fgr ]
A nyelv valójában nem szavakból, hanem szerkezetekből áll, nem szavak sora, hanem szerkezetek szövedéke. Innen ered a projekt alapgondolata, hogy talán nem is a szavakat érdemes számbavenni (vö: „szótár”), hanem a szerkezeteket. Erre tesz kísérletet a Magyar szerkezettár. A projekt eredményeként egy szabadon hozzáférhető és használható online adatbázis jön létre, melynek első verziója próbálható ki ezen az oldalon.

A projektben használt konstrukciós nyelvtani keretben (1) az egyes szavak is egyszerű szerkezeteknek tekinthetők, (2) szerkezetek az absztrakt nyelvtani szabályok (pl. jelző + főnév), és (3) szerkezetek a köztes formulák is, amelyekben fix elemek és kitöltendő helyek is vannak. Mindezeket magába foglalva egy szerkezettár a nyelv egészéről tud képet adni, egyesítve a szótárt és a nyelvtant. A bemutatón elhangzott előadás itt tekinthető meg, és elérhető külön a diasor is.
Publikációk
PÉLDÁK #1
  1. asztal (szótár)
  2. asztalos (szótár)
  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
PÉLDÁK #2
  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
  4. (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
PÉLDÁK #3
  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
  1. alapító tagokos gyerek
  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
PÉLDÁK #4
Kapcsolat • szerkezettar@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2024–2025